Úgy hiszem ez ezzel jár. Nagyon sokszor előfordul. Lassan fél 4 van. Semmit nem aludtam még csak sopánkodok és sajnálom magam. Utálom az egész testem az egész lényemet. Nem tudom féken tartani magam. Eldöntöttem, hogy lefogyok akár mi is lesz. Nem bírom már magamba erőltetni az ételt, nem bírok így élni. Ezt mind azért csináltam, hogy másnak megfeleljek.  Miért várja el azt a társadalom, hogy olyan legyek amilyen nem akarok. Miért nem érti meg a családom, hogy csak szenvedek  ebben a testben. Többè nem akarok megfelelni senkinek csak magamnak. Elég nagy vagyok már ahhoz, hogy egyedül döntsek dolgokról és válalljam is értük a felelőséget. Hiszek abban, hogy ezúttal tudni fogom hol a határ nem fogok túlzásba esni. Csak bíznunk kell magunkban és bármire képesek vagyunk. Mindig ezt hajtogatják, de ha az ember tesz valamit a változás érdekében mindenki ellene fordul. Hihetetlen...